Kodály Zoltán a „Ki a jó zenész” (1953/54.) című tanulmányában írja:

„Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. 

Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.  

Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője!”

A Nagypapámért szeretnék énekelni! 

Tudom, hogy nagy operaénekes lett volna belőle és nagyon szomorú az a tény, hogy nem figyeltek fel rá és úgymond elveszett. 

(nem volt abban az időben lehetőség)

Köszönöm, hogy örökölhettem a tehetségét!

Úgy érzem, hogy az én küldetésem megvalósítani azt, ami neki nem sikerült.

A Jó Istentől kaptam ezt, biztos célja volt vele. 

Szeretném nem elvesztegetni a tehetséget, mert az kötelez! 

„A tehetség kötelez!”: Muskát András